Egér
Védekezés / Irtási módszerek
VEGYI MÓDSZEREK
A védekezés célja az ártalom felszámolása, a mentesítés, majd az elért mentesség folyamatos fenntartása. Egérirtásra rendkívül sok módszer és technológia áll rendelkezésünkre. A cél minden esetben ugyanaz: a terület minél előbb egerektől mentes legyen.
Rágcsálóirtószerek
Egerek ellen a véralvadásgátló hatóanyagú rágcsálóirtószerek felhasználása a legelterjdtebb. Ezen készítmények kihelyezése zárható műanyag egérdobozban történik, ahol az irtószer fogyása egyszerűen követhető.
Ezek az etetőhelyek biztonságosak, ahol a gyermek vagy háziállat hozzájutása kizárható és az egérirtás diszkrét és kockázatmentes módon történik. Sok esetben fontos, hogy az egerek biztonságosan összefoghatóak legyenek, a tetemek ne szennyezzék be a környezetet.
Csapdázás
Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá semmilyen irtószer/mérgezett csalétek, így fokozottan biztonságos és környezetkímélő. Manapság rengeteg modern ragasztós csapda elérhető, melyek csalétek kihelyezése nélkül is működnek és akár 10 egeret is képesek megfogni.
A hagyományos tilós vagy élvefogócsapdák is megtalálhatóak a mai napig, de elérhető belőlük műanyagszerelvbénybe zárható is. Ez meggátolja, hogy illetéktelenek lássák a fogást.
Kártétele
Az egerek (házi és güzüegér) szervezetében különféle szalmonella fajok szaporodhatnak el, melyek nyálukkal, orrváladékukkal és vizeletükkel az élelmiszereket, majd annak elfogyasztásával az embert is fertőzhetik. A fertőző agyhártyagyulladás vírusának természetes forrása és terjesztője az egér. A fertőzött egér váladékával, vagy ürülékével kontaktusba került élelmiszeren keresztül az emberis ki van téve a fertőzés veszélyének. A tularémia és a takonykór terjesztésében csak alkalmi szerepük van, de különféle állatjárványokban (pl. sertésorbánc, száj és körömfájás) gyakran közreműködnek. Egy egér évente kb.2- 2,5 kg. élelmiszert fogyaszt, de főleg a csomagolóanyagokban okoz kárt. Gyakran megrágja a bőrt, a textíliát, a papírt, az élelmiszereket pedig azokba fészkelésükkel közvetlenül károsítják. Gyakori emellett az ürülékkel és vizelettel okozott élelmiszer kártétel is. Rágásával az elektromos berendezésekben is, valamint gépjárművek, műszerfalaiban, kárpitjaiban is gyakran okoz kárt.
Környezetünkben élő fajok
Házi egér (Mus musculus)
a Magyarországon is élő házi egér Észak- és Közép-Európában, a Balkánon, valamint Ázsia nagy részén fordul elő. Alakjuk: 8-10 cm hosszú, sárgásszürkés-fekete, farka testhosszával megegyező.
Güzüegér (Mus spicilegus)
Petényi Salamon János írta le a 1882-ben, de önálló fajként csak 1983-ban, genetikai vizsgálatok nyomán fogadták el legtöbb adata Magyarországról, Romániából és Bulgáriából származik, a Kárpát-medencétől nyugatra nem fordul elő parlagföldeken és szántókon egyaránt megtalálható, mezőgazdasági munkák idején a mezővédő erdősávokban talál menedéket a házi egértől eltérően emberi építményekbe legfeljebb kivételesen, főleg télen vetődik. Alakjuk: 6-8 cm hosszú, palaszürke, hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb.
Életmódjuk
A házi egerek a épületen belül leginkább a fal mellett készített lyukakban tanyáznak vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban vagy kárpitozott bútorokban telepedhetnek meg. A szabadban egyszerű fészket készítenek, amit kazlakban, szénaboglyában is kialakíthatnak. Keveset vándorol, ha kedvező életfeltételeket talál. Akár egész életét egy 1,5-2 méter sugarú körben leélheti és ezt a területet (akciórádiuszt) mindaddig nem hagyja el, amíg életfeltételei meg nem változnak. Kizárólag passzív úton (pl. csomagolóanyaggal, élelmiszerrel stb.) hurcolják be.
A güzüegér szabadban szénakazalban, faodvakban él, de télen a hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából a kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat.
Állandóan sötét helyen élnek. Szemük az éjszakai látáshoz alkalmazkodott, csak a mozgás érzékelésére szolgál, a formákat látják, a színeket nem. Szemük fényérzékelő képessége igen jó, látásélességük azonban gyenge. Szaglóérzékük, ami a táplálék megtalálását, a párkeresést és a tájékozódást szolgálja, gyengébb. Gyorsan szaladnak, egyensúlyozó érzékük, mászó- és kúszóképességük kiváló, jól úsznak és 30 cm távolságot is képesek átugrani.
Aktivitásukat a kíváncsiság is meghatározza. Általában csak teljes csendben, főleg éjjel tevékenyek. Életritmusuk minden esetben a zavartalan időszakhoz alkalmazkodik. Igen jó hallásuk miatt a legkisebb neszre elosonnak. Zajra, főleg a magas hangokra különösen érzékenyek.
Rendkívül kíváncsiak, ami gyakran a vesztüket okozza. A zavartalan fészkelés fontos számukra, bolygatásra, állandó zaklatásra fejlődésük, szaporodásuk leáll és az ilyen helyekről gyakran elmenekülnek.
Szaporodása
Rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak. Egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1 000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek. A nőstény egér kb. 2 hónapos korában ellik először, életében átlag 6 alkalommal. Az utódok száma almonként 6-13, átlagosan 6.
Fészkeiket papírral, ronggyal, vattával, vagy növényi részekkel bélelik ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ.
Élettartamuk 2-4 év, de a többség jóval előbb elhullik.
Felhasznált vegyszerek / eszközök
Broditop pép, Gardentop rágcsálóirtó kocka, Racumin foam rágcsálóirtó hab, Zap Trap ragasztós egércsapda